A Karib-tengeren járunk, a XVIII. század elején. Jack Sparrow a térség egyik hírhedt kalózkapitánya, jó svádával és tisztes üzletmenettel. Aranyéletének azonban vége, amikor a gonosz Barbarossa ellopja hajóját, a Fekete Gyöngyöt, és Port Royalból elrabolja a kormányzó szépséges lányát. Jack a leány gyermekkori pajtásával, Will Turnerrel a brit flotta leggyorsabb hajóján, az Interceptoron Barbarossa után ered, hogy kiszabadítsa Elizabeth-t, és visszaszerezze a Fekete Gyöngyöt. Nyomukban dagadó vitorlákkal ott hajózik Elizabeth jegyese, a jóképű, ambíciózus Norrington sorhajókapitány a brit haditengerészet másik büszkeségén, a Dauntlessen.
Will nem tudja, hogy Barbarossa kapitányon és legénységén átok ül: egy titokzatos kincs megdézsmálása miatt élő halottként kell járniuk a tengereket mindaddig, amíg a kincs utolsó darabját is vissza nem szállítják a helyére. És nem sejti azt sem, hogy Elizabeth elrablása összefüggésben áll azzal a különös medállal, amelyet évekkel ezelőtt ő adott a lánynak.
Az Interceptor és a Dauntless a rejtelmes Isla de Muertáig követi Barbarossát. Itt aztán összecsapnak a kardok, és egy végső, nagy küzdelemben eldől, kié lesz a rablott kincs, a hajó, valamint Elizabeth keze - és hogy megtörik-e végre a Fekete Gyöngy átka?

A film alapötletét a Disney ark egyik közkedvelt látványossága adta, amely a karib-tengeri kalózok életét mutatja be a látogatók számára. A Disney Stúdió vezetői tudták, hogy egy ilyen látványos és romantikus történet filmre vitelére talán Jerry Bruckheimer producer a legalkalmasabb, aki ráadásul mindig is szerelmese volt a kalózfilmeknek, és régóta szerette volna letenni a névjegyét ebben a műfajban. Bruckheimer forgatókönyvírónak a Shrek két szerzőjét, Ted Elliotot és Terry Rossiót nyerte meg, akik azzal az javaslattal álltak elő, hogy a hagyományos kalóztörténetet természetfeletti elemekkel kellene izgalmasabbá tenni.
Rendezőnek Gore Verbinskit, A kör és A mexikói rendezőjét szemelte ki. “Imádom a kalózokat - mondja Verbinski. - A kalózkodás számomra nem annyira a rablásról, mint inkább a zabolátlan szabadságvágyról szól. Abban a korban, amikor a kalózok éltek, kegyetlen törvények uralkodtak, egy szelet kenyér ellopásáért fellógatták az embert. Aki alacsony sorból származott, és boldogulni akart, kénytelen volt áthágni a szabályokat.”

A Bruckheimer-filmek híresek arról, hogy mindig elképesztő sztárparádéval kényeztetik a közönséget. “A néző imádja a sztárokat, de legfőképp azt szereti, ha kedvenceit szokatlan szerepkörben látja viszont - magyarázza Bruckheimer. - A főszerepre olyasvalakit kerestünk, akit senki sem várna egy Disney-filmben. A választásunk Johnny Deppre esett. Aki ismeri őt, tudja, hogy nem könnyű becserkészni. Sztárgázsival nem lehet levenni a lábáról, csak olyan munkát vállal el, mely művészileg is kielégíti. Ezúttal személyes okok is közrejátszhattak abban, hogy igen mondott a felkérésre: a gyerekeit akarta meglepni ezzel az alakítással.”
A srácok biztos élvezni fogják apuka alakítását, bár Sparrow kapitány távolról sem az a típus, akit példaképül lehetne állítani a gyerekek elé. Depp hatalmas ambícióval látott neki a szerep kidolgozásának. Teljesen újszerű figurát akart létrehozni, és megalkotásához a Rolling Stones legendás gitárosát, Keith Richardot használta modellként. “Minden kornak megvannak a maga rockcsillaga. A XVII-XVIII. századé a kalózok voltak” - magyarázza.
Sparrow kapitány nagy ellenfelét, a velejéig gonosz Barbarossát az Oscar-díjas Geoffrey Rush alakítja, aki ugyanolyan alapossággal látott készült a szerepre, mint Depp. Bonyolult karakterrajzot készített az elátkozott kapitányról, és egészen a gyerekkoráig visszamenőleg kidolgozta az élettörténetét.

Rush és Depp mániákus igényessége a forgatáson is megmutatkozott: a felvételek között folyamatosan a két forgatókönyvírót nyúzták, és jeleneteiket csiszolgatták velük.
“Geoffrey teljesen kiszámíthatatlan - beszél partneréről Depp. - Mindig változtat valamit a jeleneten, imádja kizökkenteni és új ötletekkel zavarba hozni a partnerét; egyszóval szakasztott olyan, mint én.”
Will Turner szerepére Bruckheimer A gyűrűk ura Legolasát, Orlando Bloomot kérte fel. “Óriási szerencsével még azelőtt sikerült megszereznem, hogy kitört volta körülötte A gyűrűk ura-hisztéria” - mondja Bruckheimer.
“Orlando egy naiv, tisztességes fiatalember formál meg, aki váratlanul egy életveszélyes kaland kellős közepébe csöppen, de megállja a helyét, és a történet végére igazi férfivá érik. Az egész filmben övé a legnehezebb szerep” - dicséri ifjú kollégáját Depp.